Önmagunk felfedezése és elfogadása

Valahol mindig jobbak és többek között akarunk lenni, annál akik vagyunk. - De miért? 

Minden a külsőségről szól és a teljesítésről. De kinek is akarunk megfelelni? - Megfelelési kényszer, most már az egyszerű dolgokat sem tudjuk igazán értékelni.    
Folyamatosan hajtjuk magunkat és elfelejtjük mindeközben, hogy a legfontosabbra pont nem jut időd... Magadra. 

Képezzük magunkat, próbálkozunk– egészen addig, amíg nem jutunk el a célig..., hogy a legjobbak legyünk. 

De mit is jelent legjobbnak lenni?  

Minden ember más perspektívából látja önmagát és a világot. Ezért "a legjobbnak lenni" szubjektív megállapítás. 

De mi van akkor, ha túl magasra tetted azt a bizonyos mércét?      
Könnyen belesodródhatunk abba az állapotba, hogy túlhajszoltak leszünk. Érzelmileg és fizikális fáradtak, leterheltek. - Vesztve a motivációnkból, vesztve az életünkből.  

Önmagunkból a legjobbat kihozni azt jelenti, hogy a saját lehetőségeinkhez, határainkhoz, vágyainkhoz mérten teljesítünk a lehető legjobban.  

És nem kell mindig teljesíteni, néha meg kell hallanunk és értenünk  a belső hangunkat - még akkor is, ha azt mondja "Állj! Ne csináld tovább." Pihenj és olykor csendesedj el. - Megérdemled. 

Hallgass a tested és lelked jelzéseire, szánj idő önmagadra. Az út néha arra kötelez, hogy megálljunk és újratervezzünk, de akkor sem adhatod fel. A pihenés, nem akadályoz a fejlődésben, sőt teret add annak, hogy átgondolva, újrapróbálva - a lehető legtöbbet hozzad ki magadból. 

Higgy magadban! Én hiszek benned.